Miért vannak úgy számozva a kerületek, ahogy?

Mindenki elgondolkozott legalább egyszer élete során, hogy miért úgy vannak számozva Budapest kerületei, ahogy; Ez tényleg egy furcsa kérdés, de a múlt kutatása ezt is megválaszolja.

Budapest eredetileg három városrészből, Pestből, Budából és Óbudáből állt.

Ezt a területet tíz kisebb kerületre osztották eképpen:

Ezután egy 1930-ban hozott határozat értelmében az I. kerületet három részre osztották. Így jött létre a XI. és a XII. kerület.

Ugyanezen határozat következtében a VI. és a VII. kerület mai Dózsa György úttól keletre, északra található részeiből, valamint az V. kerület mai Szent István körúttól északra fekvő részeiből létrehozták a XIII. és a XIV. kerületet.

A IX. kerülethez csatolták a csepeli kikötőt és környékét, valamint ezidőtájt volt egy-két kerületek közötti területrendezés, amire most nem térek ki.

Budapest kerületi felosztása az 1930-as határozat után

A következő újításig várni kellett egészen a "kommunista" rendszer hatalomátvételéig.

Mivel a vezetőség úgy ítélte jónak, hogy Budapest legyen sokkalta nagyobb, (ami nekünk így utólag több okból kifolyólag is jó.) hozzácsatolták a legtöbb környéki települést a fővároshoz. Így lett Újpest a IV. Rákospalota a XV. Mátyásföld a XVI. Rákoskeresztúr a XVII. Pestszentlőrinc a XVIII. Kispest a XIX. Soroksár és Pesterzsébet a XX. Csepel a XXI. és Budafok Nagytéténnyel karöltve a XXII. kerülete a városnak.

Ezekkel együtt volt ismét egy-két területi rendezés a főváros kerületei között, melyekre ismét nem fogok kitérni.

De viszont most jön az egyik legérdekesebb rész a kerületek sorszámait illetően, mégpedig, hogy Újpest hogyan lett a IV. kerület, ha ilyen későn csatolták Budapesthez.

A magyarázat nem is olyan eszméletlenül misztikus valójában. A választ a belvárosban kell keresni;

Egészen eddig az 1950-es reformig a IV. kerület a mai V. kerület déli része volt. Na most ezt a IV. kerületet hozzácsatolták az V-hez. Ezután pedig az újonnan létrehozott kerületeket az óramutató járása szerint számozták be. Mivel Újpesttől kezdték a számozást, ez a városrész kapta meg a IV-es számot.

Ezen kívül még a rendszerváltás után történt egy változás. Soroksár és Pesterzsébet különvált: Pesterzsébet maradt a XX. kerület, Soroksár pedig az újonnan létrehozott XXIII. kerület lett.

Írta: L